Tavaly májusban hanyag (és nem hűtlen) kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) ügyében.
A hűtlen kezeléshez képest a hanyag kezelés abban más, hogy nem szándékosan, hanem gondatlanságból követik el, a vagyon kezelésével, felügyeletével megbízott személy megszegi, elhanyagolja kötelességét. Az MKKP szerint ez a bűncselekmény valósulhatott meg a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) 127,5 milliárdos kötvényvásárlása esetében, emiatt tettek feljelentést a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságon, az alapítvány kuratóriumi tagjai és felügyelőbizottsági tagjai ellen.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kecskeméti szervezetének feljelentését jogászok is átnézték, Kordik Szabolcs önkormányzati képviselő ezután nyújtotta be a rendőrségre. A dokumentumot a KecsUP Híreknek is elküldték, erről itt írtunk részletesen.
- Az indokok között kiemelték például, hogy az Optima Befektetési Zrt. késedelmes fizetéséért az NJEA nem követel maximálisan kérhető késedelmi kamatot. A Kétfarkú Kutya Párt szerint a hanyag kezelést kimeríti az is, hogy az alapítvány 2021-ben hozott befektetési döntéseivel azonos kibocsátó azonos futamidejű kötvényét vásárolta, rövid idő alatt. Nem alkalmazta az időben eltolt vásárlási stratégiát, nem vásárolt különböző futamidejű kötvényeket, és nem diverzifikált a kötvény kibocsátói között sem.
Ez volt tehát 2025 májusában. És mi történt azóta?
„Vártunk. Vártunk. Vártunk. Beadtam egy iratmegismerési kérelmet. Továbbították, majd közölték, mivel nem tettem feljelentést, illetve nem annak értelmezték, és egyébként is rengeteg a dolog, nem vagyok jogosult rá. What a fuck??” – tette fel a kérdést Kordik Szabolcs, aki elküldte nekünk a rendőrséggel való levelezésüket.
Január 26-án adta be a kérelmet a megyei rendőr-főkapitányságra, hogy szeretne betekinteni a nyomozás irataiba. Ezt továbbították a Nemzeti Nyomozó Irodához, mondván, ott van folyamatban a nyomozás.
Az NNI aztán február 9-én válaszolt. Azt írták, a feljelentést beadványként érkeztették a már folyamatban lévő nyomozás iratai közé, amely hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, a Neumann János Egyetemért Alapítvány, valamint a Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzésével összefüggésben.
Majd kifejtették, hogy az ügyészség illetve a nyomozóhatóság „a feljelentés elintézése során figyelembe veheti azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről hivatalos tudomása van”.
„A különböző szervek/személyek által azonos tárgyban tett és azonos ténybeli alapon nyugvó újabb beadvány nem minősül feljelentésnek, előterjesztője pedig nem tekinthető feljelentőnek, mivel a beadvány a korábban ismerthez képest új tényt, vagy adatot nem tartalmaz” – szól az NNI rövid indoklása.
Szerintük a Kétfarkú Kutya Párt feljelentésével ez a helyzet, azaz mivel az abban állított tények megegyeznek az NNI-nél lévő büntetőügy tárgyával, így Kordik Szabolcs „írásbeli közlése nem tekinthető feljelentésnek”, az irat benyújtójaként nem minősül feljelentőnek, „mivel a közlése nem eredményezi további büntetőeljárás lefolytatását”. Így iratmegismerési joga sincs, azaz nem nézhet bele az aktákba.
Nem nyugodtak bele az NNI válaszába
Erre az MKKP panaszt adott be, mert szerintük a rendőrség jogértelmezése és eljárása „megalapozatlan, jogszabálysértő, és sérti a büntetőeljárás alapelveit”.
- Úgy vélik, a rendőrség tévesen értelmezi a feljelentés fogalmát, amikor arra hivatkozik, hogy a feljelentésnek új tényt vagy adatot kell tartalmaznia és további büntetőeljárást szükséges eredményeznie. Az MKKP szerint ezek ugyanis olyan feltételek, amelyeket a büntetőeljárási szabályok nem ismernek.
„A feljelentés jogi minőségét nem az határozza meg, hogy a rendőrség nyit-e új ügyszámot vagy új nyomozást, hanem az, hogy a közlés bűncselekmény gyanújára vonatkozik-e. Az ilyen rendőrségi eljárás azt az eredményt hozza, hogy az állampolgár bűncselekmény gyanújára vonatkozó közlése a hatóság mérlegelése alapján ‘feljelentés’ vagy ‘nem feljelentés’ lehet, attól függően, hogy a hatóság adminisztratív ügykezelési döntése szerint nyit-e új eljárást. Ez a jogértelmezés a törvényesség követelményével ellentétes, és alkalmas a büntetőeljárási garanciák kiüresítésére. A rendőrség ezzel a jogértelmezéssel olyan, a törvényben nem szereplő szűkítést alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állampolgári bejelentések eljárásjogi jelentőségét önkényesen elvonja” – fejti ki a Kutya Párt.
- Arra is kitérnek, hogy a rendőrség nem adott ellenőrizhető indoklást arra, mit értenek az alatt, hogy a feljelentés „azonos ténybeli alapon” nyugszik.
„A rendőrség azt állítja, hogy a feljelentésemben közölt tények megegyeznek a már folyamatban lévő nyomozás tárgyával, ugyanakkor a rendőrség nem jelölte meg, hogy a folyamatban lévő nyomozás pontosan mely konkrét tényállási elemekre terjed ki, nem jelölte meg, hogy a nyomozásban milyen elkövetői kör, döntési mechanizmus és felelősségi lánc képezi a vizsgálat tárgyát, és nem jelölte meg azt sem, hogy az én feljelentésem mely konkrét mondatai és állításai esnek teljes mértékben egybe a már folyamatban lévő nyomozásban vizsgált tényekkel” – írta Kordik Szabolcs.
- A panaszban azt is szóvá teszi, hogy a rendőrség nem részletezi, a nyomozás vizsgálja-e a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak gondatlan, hanyag kezelésben értékelhető magatartását, miközben az ő feljelentése kifejezetten az említett alapítványi vezetők gondatlan vagyonkezelési kötelezettségszegésére, illetve a mulasztásos felelősségükre vonatkozott, amely eltér a hűtlen kezelés szándékos elkövetési magatartásától.
„Az én feljelentésem több olyan körülményt, elkövetői kört, döntési mechanizmust és felelősségi kérdést rögzít, amely a hűtlen kezelésre fókuszáló eljárásban nem szükségszerűen vizsgált. A rendőrség nem jelölte meg, hogy a folyamatban lévő eljárás vizsgálja-e a fenti funkcionáriusok mulasztásos felelősséget, illetve a döntési mechanizmusban szerepet játszó személyek felügyeleti kötelezettségeinek elmulasztását” – folytatja az MKKP-s képviselő, hangsúlyozva: a rendőrség kijelentése („azonos tárgy”, „azonos ténybeli alap”) így nem ellenőrizhető, ezért nem tekinthető érdemi indokolásnak. Ez a hiányosság pedig “önmagában megalapozza az ügyészségi felülvizsgálat szükségességét”.
- A Kétfarkú Kutya Párt szerint a rendőrség érvelése önellentmondó – a feljelentést nyomozati iratként kezeli, de ezzel egyidőben azt állítja, hogy nem feljelentés -, és ezzel az ellentmondásos intézkedéssel megpróbálja megkerülni a törvény által biztosított eljárási garanciákat pusztán azzal, hogy a bűncselekmény gyanújára vonatkozó közlést „beadványként” iktatja és más eljárás iratai közé helyezi.
„A rendőrség a ‘bejelentő’ minősítéssel a jogorvoslathoz és tájékoztatáshoz való jogot kiüresíti. A rendőrség a jogállásomat ‘bejelentőként’ határozta meg, és erre hivatkozással teljes egészében kizárta az iratmegismerési jogot. Álláspontom szerint a rendőrség ezzel olyan helyzetet teremtett, amelyben a feljelentésem eljárásjogi minősége és joghatása a rendőrség adminisztratív döntésétől függ. Ebben a jogellenes helyzetben a rendőrség indokolás nélkül kijelentheti, hogy ‘nincs új adat’, majd erre hivatkozással megvonhatja a feljelentői minőséget, és ezzel együtt a tájékoztatási, illetve jogorvoslati garanciákat. Ez a jogértelmezés sérti a törvényesség és a tisztességes eljárás követelményét” – összegez Kordik Szabolcs.
Ezért felülvizsgálatot kért az ügyészségtől a rendőrség eljárásával és jogértelmezésével kapcsolatban. Azt is kérte az MKKP képviselője, hogy a vádhatóság kötelezze a rendőrséget érdemi tájékoztatásra arról, miszerint vizsgálják-e a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok által elkövetett hanyag kezelés gyanúját a folyamatban lévő nyomozásban. Végül Kordik Szabolcs azt is felvetette, hogy ha a nyomozás érdeke miatt nem is lehetséges az iratok teljes megismerése, azért legyen egy részleges tájékoztatás az eljárásról.
Nincs jogorvoslat
Az NNI a panaszt továbbította a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség felé. Onnan egyelőre azt a választ kapta márciusban, hogy „a nyomozó hatóság intézkedése ellen a büntetőeljárási törvény jogorvoslati jogot nem biztosít”. A Fővárosi Főügyészség még annyit közölt, az iratok megismerésére irányuló indítványt viszont határozati formában kell elbírálni, és erre felhívták a nyomozó hatóságot.
„Várunk kicsit, majd ha nem érkezik érdemi válasz, akkor következik a nyomozó hatóság feljelentése, bűnpártolás miatt. Előbb-utóbb csak történik valami” – mondta Kordik Szabolcs.
