Matolcsy Ádámot a Telex kereste meg, akik kíváncsiak voltak, hogyan értékeli a választási eredményeket, és tart-e attól, hogy a tervezett nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal vizsgálhatja a vagyonosodását. A volt jegybankelnök, Matolcsy György fia válaszában hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem vett részt az MNB alapítványainak ügyeiben, és állítása szerint az alapítványi vagyonból semmi sem tűnt el. Azt is kijelentette, hogy amennyiben bármely hatóság vizsgálatot indít a tevékenységével kapcsolatban, kész teljes mértékben együttműködni. Lapszemle.
Matolcsy Ádám leszögezte, hogy nem politikusként, hanem vállalkozóként szólal meg, aki általában távol tartja magát a politikai vitáktól és a médiától. Ugyanakkor úgy látja, a választási időszakban mindkét politikai oldal, valamint a sajtó egy része is valótlan, rágalmazó, jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg róla, amelyek szerinte nagyrészt a kampány részét képezték.
A nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatal kapcsán úgy fogalmazott, hogy annak megítélése nem az ő feladata. Kiemelte, hogy jövedelme törvényes és átlátható vállalkozói tevékenységből származik, és biztos abban, hogy az új kormány és az illetékes szervek jogszerűen, tényeken alapulva hoznak döntéseket.
Arra a felvetésre, miszerint a választások előtt Dubajba szállította volna vagyonának egy részét, azt válaszolta, hogy ez nem igaz. Elmondása szerint bútoripari vállalkozása a közel-keleti régióban is aktív, így az oda irányuló szállítások régóta a normál üzleti működés részét képezik.
A kérdésre, hogy az elmúlt évben keresték-e hatóságok az MNB-ügyben, nem válaszolt. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék jelentésében szereplő, valamint a kampány során emlegetett több százmilliárd forintos összegekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezek nem eltűnt vagy jogtalanul felhasznált pénzek, hanem eltérő szakmai és számviteli értékelésekből adódó különbségek:
„Az alapítványi vagyonból semmi nem hiányzik. Egy olyan vállalatról van szó, amely jelentős értékű, hozamtermelő kereskedelmi ingatlanokkal rendelkezik. A vita lényege az értékelési módszertanban rejlik: az egyik megközelítés az ingatlanportfólió nettó értékéből (piaci érték mínusz hitelek), míg a másik a tőzsdei kapitalizációból indul ki. A 150 és a 650 milliárd forintos szám is ebből az eltérésből adódik – hivatalosan senki, beleértve az ÁSZ-t is, nem állította, hogy közpénzt bárki eltulajdonított volna. A nyomozó hatóság a nyomozati szakasz alatt ezt a tényt bizonyára megismerhette. Ahogyan eddig, úgy a jövőben sem kívánok folyamatban lévő hatósági eljárásokat kommentálni.”
Ezzel lényegében megismételte korábbi álláspontját, miszerint az ügy hátterében módszertani vita áll a jegybank és a számvevőszék között. Ez annak ellenére hangzott el, hogy egy késve publikált pénzügyi beszámoló szerint az alapítvány jelentős, összesen 266 milliárd forintos vagyonát elveszítette.
A vita lényege, hogy a számvevőszék a GTC nevű, lengyel tőzsdei cég (az alapítványi pénzt kezelő Optima Zrt. ebbe fektetett be) értékét a részvényárfolyamok alapján határozta meg, és ebből következtetett jelentős vagyonvesztésre. Ezzel szemben Matolcsyék szerint az ingatlanpiaci cégek értékelésekor az egyedi eszközök értékét is figyelembe kell venni, erre használatos az EPRA NTA módszertan. A volt jegybankelnök élesen bírálta a számvevőszéket, amiért szerinte figyelmen kívül hagyta az ingatlanportfólió értékét, míg az ÁSZ szintén határozottan reagált ezekre a kritikákra.
A Telex két dokumentumfilmet is készített a Matolcsy-család körüli ügyekről, ezek is elérhetőek a mostani cikkükben.
