A vasárnapi választással kapcsolatban kétféle mondattal találkozom újra és újra Kecskeméten. Az egyik helyzetben az ismerősöm teljes meggyőződéssel arról beszél, hogy most végre leváltják Szemereyné Pataki Klaudiát. Ilyenkor általában el kell magyaráznom, hogy most nem polgármestert választunk, és nem a városvezetésről szavazunk. Vasárnap országgyűlési képviselőkről döntünk, arról, hogy kik képviselik a térséget az Országgyűlésben, például Salacz László vagy Szeberényi Gyula Tamás helyén.
A másik beszélgetés ennek éppen az ellenkezője: ilyenkor pontosan tudja az ismerős, hogy országgyűlési választás következik, és éppen ezért legyint rá, mondván ennek semmi köze a kecskeméti önkormányzathoz, majd eldől minden az önkormányzati választáson 2029-ben. Papíron ez valóban így van, a gyakorlatban azonban a két szint között jóval szorosabb a kapcsolat, mint elsőre gondolnánk.
Amikor a helyi és az országos összeér
A Neumann János Egyetemért Alapítvány több mint 127 milliárd forintos befektetési döntése nem csupán egy gazdasági történet, hanem egyben politikai is. Ez azért is látszik, mert azok, akik ezekben a döntésekben szerepet vállaltak, helyi szereplők: a kuratóriumban és a felügyelőbizottságban ott ült Szemereyné Pataki Klaudia és Gaál József, és ugyanebben a döntéshozói körben volt jelen Lezsák Sándor is. Ez a konstrukció jól mutatja, hogyan fonódik össze a helyi politikai elit és az állami források fölötti döntéshozatal.
Lezsák Sándor ráadásul nemcsak országos politikus, hanem a Lakitelek–Kiskunfélegyháza térségben hosszú ideje meghatározó befolyással bír a helyi önkormányzatokra és polgármesterekre. Ennek a súlyát jól mutatta a nyári kiskunfélegyházi polgármester körüli ügy is, amely túlmutatott egy egyszerű helyi konfliktuson és Lezsák Sándor közbenjárása kellett a politikai káosz megszüntetéséhez.
Mi következhet a választás után
Ha innen nézzük, az országgyűlési választás már nem pusztán országos kérdés, sokkal inkább egy olyan politikai helyzet kezdete lehet, amelynek helyi következményei is lesznek.
Az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy a Tisza Párt erős felhatalmazást kap a választóktól. Egy kétharmados parlamenti többség nemcsak a kormányzást, hanem a teljes intézményrendszer átalakítását is lehetővé teszi, így az önkormányzati rendszerhez is hozzányúlhat. Ebben az esetben reális lehet, hogy előrehozott önkormányzati választás következik.
A másik forgatókönyvben nincs kétharmad, de van egyértelmű politikai elvárás. Az új Tisza-kormány számára az elszámoltatás nem egyszerű ígéret, hanem hitelességi kérdés lesz. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb visszhangot kiváltó ügyekben vizsgálatokat kell indítaniuk ha meg akarják őrizni politikai hitelüket. És ezek között nehéz elképzelni, hogy ne szerepeljenek azok az esetek, ahol jelentős közpénzek mozgásáról van szó, mint amilyen ügy a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetése is.
Ha ezekben az ügyekben vizsgálatok indulnak, és azok személyi felelősséget is felvetnek, annak már közvetlen helyi következményei lehetnek. Politikai nyomás, esetleges lemondások, vagy akár olyan helyzet is kialakulhat, amely időközi választást tesz szükségessé Kecskeméten.
A választók felelőssége most kezdődik
Innen nézve talán más megvilágításba kerülnek azok a beszélgetések is, amelyekkel az elmúlt napokban találkoztam. Amikor valaki arról beszél, hogy most vasárnap leváltják Szemereyné Pataki Klaudiát, akkor valóban téved. És amikor valaki legyint, hogy ennek az egésznek semmi köze a kecskeméti önkormányzathoz, akkor is. Mert a hatás nem közvetlen, nem azonnali, és nem úgy történik, mint egy önkormányzati választáson. De a következmények elérnek ide is.
Ha a Tisza Párt kétharmados felhatalmazást kap, azzal nemcsak kormányt vált, hanem rendszert is alakíthat. Ebben az esetben reális lehet egy előrehozott önkormányzati választás, ami Kecskeméten, Lakiteleken és Kiskunfélegyházán is új politikai helyzetet teremthet.
Ha nincs kétharmad, de kormányváltás történik, akkor a számonkérés ígérete válik mércévé. Ebben az esetben politikai kényszer lesz, hogy a legnagyobb ügyekben, köztük a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetésével kapcsolatban is, vizsgálatok induljanak, és ezeknek következményei legyenek.
Ha pedig minden marad a jelenlegi keretek között, akkor nagy valószínűséggel a helyi viszonyok sem változnak érdemben. Ez az a forgatókönyv, amit sokan a „biztos választásként” írnak le.
A különbség tehát nem az, hogy lesz-e hatása a vasárnapi eredménynek Kecskeméten, hanem az, hogy milyen.
És ez már valóban a választók döntése.
———
A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni.
Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a [email protected] címre.
