Csárdi Antal független és Tóth Bertalan MSZP-s képviselő is nyújtott be kérdéseket a kecskeméti egyetemi alapítvánnyal és a campus továbbépítésével kapcsolatban.
Mindkét képviselő írásbeli kérdést tett fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, a szocialista frakcióvezető rajta kívül Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek is.
- Csárdi Antal kitért arra az október 3-ai kormányhatározatra, miszerint a kormány „elkötelezett a Neumann János Egyetem megkezdett campusfejlesztésének lezárása mellett, és e cél megvalósítása érdekében kormányzati támogatást nyújt”. Nagy Mártonnak pedig „a lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján” gondoskodnia kell megvalósításához szükséges központi költségvetési forrás biztosításáról. Csárdi emellett megemlíti, amit Szemereyné Pataki Klaudia polgármester mondott az október 2-ai közgyűlésen, miszerint „lehetséges, hogy az Alapítvány visszakapja a befektetett tőkét kamatok nélkül”.
Mint megírtuk, Szemereyné a PADME levelét olvasta fel a testületi ülésen, ebben az áll az elhangzottak szerint, hogy “az Optima-csoport rendelkezik olyan vagyonnal, amely megfelelő módon történő értékesítése várhatóan lehetővé teszi a fenti kötvények megmaradt részének visszavásárlását, még a lejárati határidő előtt”. A PADME emellett azt írta az NJEA-nak, hogy előzetes egyeztetésben vannak a jelzálogjogosult bankkal (az MBH-val – a szerk.), “amely nyitott arra, hogy már az idei évben egyeztetett pénzügyi tervvel rendelkezzünk a fenti kötvények tőkeösszegének lejárati idő előtti rendezésére vonatkozóan”.
– Igaz-e Szemereyné Pataki Klaudia állítása? Tájékoztatta-e a kormányzatot a kötvények visszaváltásának tényéről vagy ütemezéséről? A 2021-ben tízéves lejáratú kötvények kifizetése esetén is részesül központi költségvetési támogatásban a Neumann János Egyetemért Alapítvány? – kérdezi Csárdi Antal a minisztertől.
– Emellett arról is érdeklődik, pontosan mekkora összegű költségvetési támogatásban részesül 2025 és 2026-ban a Neumann János Egyetemért Alapítvány, mikor várható a támogatás kifizetése és pontosan milyen célokra költheti az alapítvány a támogatást.
– A független országggyűlési képviselő felveti még, milyen indokok támasztják alá az említett kormányhatározatot? Hiszen a 2021-ben vásárolt 10 éves lejáratú kötvények 2031-ben válthatók vissza az eredeti megállapodás szerint, ha azonban még a lejárat előtt visszakapják a 127,5 milliárd forintot, akkor az alapítvány eredeti döntése szerint tudna megvalósulni a campusfejlesztés, magyarán nem lenne szükség további kormányzati támogatásra.
– Végül Csárdi utolsó kérdése arra vonatkozik, hogy korábban megítélt, egyéb nem állami fenntartású felsőoktatási intézményeknek szánt költségvetési támogatásokat szükséges-e módosítani a NJEA rendkívüli támogatása miatt?
- Tóth Bertalan a Nagy Mártonnak címzett kérdésében emlékeztet, hogy a nem cáfolt sajtóhírek szerint az Optima Zrt. közvetett módon egy 170 millió eurónyi (kb. 68 milliárd forintos) banki hitelt is felvett az MBH Banktól, a hitel fedezeteként pedig felajánlották a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány többségi tulajdonában lévő varsói ingatlanfejlesztő cég, a GTC közel 63 százalékos részvénycsomagját. A szocialista frakcióvezető megjegyzi, az Optima vezérigazgatója szeptember 8-án arról értesítette, hogy a hitelt még nem fizette vissza a cég, „melynek okát forráshiányban jelölte meg”.
– Tóth Bertalan most arra vár választ a minisztertől, hogy megtörtént-e már a hitel törlesztése, ha nem, a bank – amelynek résztulajdonosa a magyar állam – érvényesítette-e már a hitelfedezeti igényét a részvénycsomagon, ha pedig nem, mi az oka az igényérvényesítés elmaradásának?
- Tóth Bertalan Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek is nyújtott be kérdéseket, Hogy áll a nyomozás a Magyar Nemzeti Bank vagyonkezelő alapítványának százmilliárd forintos visszaélést sejtető ügyében? címmel.
Beadványában felidézte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda még március 25-én hozta nyilvánosságra, hogy az Állami Számvevőszék által tett feljelentés alapján eljárást kezdeményezett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke pedig májusban arról tájékoztatta, hogy a jegybank saját vizsgálatai nyomán csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezésének elvonása miatt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen.
– Az MSZP frakcióvezetője azt kívánja megtudni a legfőbb ügyésztől, hogy mely bűncselekmények esetében rendeltek el végül nyomozást, kiket gyanúsítottak meg az elkövetésükkel és milyen nyomozati eljárások voltak eddig az ÁSZ és az MNB által kezdeményezett ügyben.
